Syberia 2
  2005.03.06. 07:47

Romansburg

Miután a csodaszerelvényünk megérkezett az állomásra, kezdődhet a játék: a vonat előszobakabinjában állunk, ám mielőtt kiszállnánk, menjünk a hátsó fülkébe és beszéljünk a jó öreg Hans-szal! Ő azonnal Oscar-hoz irányít minket, aki odakint a mozdonyt bütyköli. Ha leszálltunk a vonatról, menjünk a mozdonyhoz és társalogjunk egyet automaton cimboránkkal, Oscar-ral! Megkér minket, hogy húzzuk fel a mozdony motorját (jobbra tőle kapásból ott is a szerkezet, mellyel ezt meg is játszhatjuk), majd a hideg időjárásra való tekintettel közli velünk, hogy addig nem megyünk sehova, amíg nincs feltöltve a szeneskocsi. Ezzel meg is szereztük első küldetésünket: szerezzünk szenet! Ha kibeszélgettük magunkat, menjünk be az állomás peronja mellett található üzletféleségbe, és odabent beszélgessünk el Colonel Emeliov-val, a féllábú peronőrrel, akitől megtudhatjuk, hogy az állomáson van egy automata szénfeltöltő berendezés. Természetesen a masina nem fog működni, így miután erről meggyőződtünk, menjünk a peron hátsó végébe és vizsgáljuk meg a lefelé vezető lépcsőt elzáró rácsajtót. Ezután irány vissza az üzletbe, ahol elpanaszolhatjuk Colonel-nek, hogy a szénautomata bedöglött, és a városba vezető kapu zárva. Mivel nem tud segíteni, emeljük el az asztalról a kulcsot, és előre megfontolt kegyetlen szándékkal hagyjuk el az épületet! Menjünk vissza a szénmasinához, és beszéljünk az alant ácsorgó lufis kislánnyal, aki megígéri, hogy segít lejutnunk, ha viszünk neki egy cukorkát a boltból. Nosza, tiplizzünk is vissza boltba és az imént szerzett kis kulcsunkkal nyissuk fel a három cukorautomata közül a jobb szélsőt, és csenjük el a benne található pénzérméket! (Érdekes, hogy egy magyar 50 forintos is lapul köztük! Kicsi a világ, nem igaz?) Ezzel el is érkeztünk az első kirakós játékhoz: a bal oldali masinába a szarvasos érme kell (balról az ötödik), míg a középső gépbe a nagylukú pénzecske illik (balról a második). Miután sikeresen hozzájutottunk a kétféle cukorkához, menjünk és adjuk oda a kislánynak a színeset, aki hálából nekünk adja a kulcsot, és végre lejutunk a városba.

Ha lebattyogtunk, odalent beszélgethetünk a kislánnyal, aki mesél ezt azt, s utána akár a helyi ivóba is beugorhatunk, de egyelőre még semmi hasznunk nem származik belőle. Sétáljunk hátra a fakerítéshez és csöngessünk be az ajtón! A totyogós fazontól megtudjuk, hogy a szénmasinából valószínűleg csak kifogyott az üzemanyag, így hát fel kell töltenünk a közelében található vörös kannával. Való igaz, a masina gépháza mellett ott figyel a vörös kanna is, de mivel Fortuna valószínűleg épp szappanoperát néz, megfeledkezik rólunk így a kannát üresen találjuk. Menjünk vissza a fakerítéshez és dumáljunk a totyogós ipsével! Naná, hogy nem akar gázolajat adni, de ha szép szerével nem megy, hát betörünk! Kövessük a fakerítést egészen a nagy plakátig, majd tépjük le, és máris bent vagyunk az udvaron. Találunk egy nagy faládát, benne egy aranyos (bár számomra inkább rémisztő ) állatkát, akit ha kiengedünk, máris akkora zűrzavart indukálunk, hogy nyugodtan elcsenhetjük a teli kannát. Most már semmi akadálya annak, hogy beüzemeljük a masinát, és feltöltsük szénnel a szeneskocsit. Ha ezzel megvagyunk, Oscar lép a színre rendezői jobbról, és közli, hogy az öreg Hans elcsatangolt. Minekután a vénfiú meglehetősen jelentős személyisége történetünknek, nem lenne ildomos itt hagyni, így hát azonnal neki is láthatunk a keresésének. Nem is kell messzire mennünk, csupán a helyi ivóig, ahol tanúi lehetünk Hans lelki problémájának, és miután az öreg elájult, kalandunk a vonat kabinjában folytatódik.

Menjünk le az ivóba és beszélgessünk egyet a tulajjal. Megtudjuk, hogy noha doktor nemigen van a városban, a határbéli kolostorban találhatunk valakit, aki segíthet. Ez jó hír, de mivel főhősnőnk kissé nyávogós fajta, valami melegebb rucit kell kerítenünk neki, különben fel nem megy a hegyekbe. No problemo, ha a vasútállomási üzletben beszélünk a féllábú bácsival, felenged minket a padlásra, ahol máris hozzájutunk a téli gúnyánkhoz. Persze Kate Walker nem az a szemérmetlen típus, így keresnünk kell egy helyet, ahol átöltözhet. Szerencsére a vonatunk fürdőszobája tökéletesen megfelel erre a célra, és miután hősnőnk átvedlett, máris nekivághatunk a kirándulásunknak. Miután elsétáltunk a kolostorhoz, hiába csengetünk, nem engednek fel minket. Sértődjünk meg (vagy ne), és menjünk vissza a városba, ahol beszélhetünk a kislánnyal, majd pedig a kocsmárossal. Máris megtudjuk, hogy a kolostorba való bejutáshoz arclenyomatot kell vennünk a betegünktől, ám ehhez szükségünk lesz egy spéci rongydarabra, melyet a kolostor felé vezető út mentén találunk egy vasszekrényben. Igen ám, de ezt a kis szekrénykét csak a kislány nyithatja ki, ezért fűzzük meg, hátha segít nekünk! Bizony, hogy segít és ad egy kis kövecskét, mely a szerkezetet nyitja. Vegyünk ki egy rongyot és spurizzunk vissza a vonathoz, hogy Hans apó arcáról lenyomatot vegyünk. Sajnos ez azonban még nem elegendő ahhoz, hogy bejussunk, de ha visszamegyünk a kolostorhoz, hátul a tavacskánál elcsíphetjük az egyik szerzetest, akitől megtudjuk, hogy nők nem léphetnek be az épületükbe. Az is kiderül, hogy aktuális beszélgetőpartnerünk rendkívül vonzódik a madarakhoz, így agyunkban máris megszületik a fondorlatos csel. Az állomás üzleténél a féllábútól szerezhetünk három madársípot, melyet ha odaadunk a szerzetesnek, magunkra hagy bennünket, és elcsenhetünk az egyik ruháját, melyet ha magunkra öltünk, máris bejuthatunk a kolostorba.

Odafent a kolostorban, nem messze a lifttől találunk egy készüléket, mellyel nem túl bonyolult módon legyárthatunk egy gyertyát magunknak, így ne habozzunk megtenni, sőt, egy doboz gyufát is magunkkal vihetünk. Ezután menjünk hátra egészen a kápolnáig és odabent beszéljünk a pappal! A hosszabb társalgás végén segít nekünk, és Hans-ot áthozzák a kolostorba. Igen ám, de mint megtudjuk, az öreg halálán van. Ha beszélünk az öreg Hans-szal, csupán egy Alexei Toukianov nevezetű férfit emleget, hogy állítólag ő tudna segíteni rajta. Ahogy kilépünk az ajtón, összefutunk a dagi szerzetessel, akitől egy tekercset és egy mamutot ábrázoló üvegtallért kapunk. Az írás végén az áll, hogy a kulcsot a mamut szeme fénye rejti. Miután elhagytuk a folyosót, a vödör mellett találunk egy kefét, amit eltehetünk. Ezután menjünk vissza abba a terembe, ahol először a pappal beszéltünk, és a terem bal szárnyában található festményt kaparjuk meg a kefénkkel! Itt hozzájutunk egy ábrához, mely egy későbbi talány megfejtését mutatja (másoljuk le egy papírra, még szükségünk lesz rá!). Ezután menjünk be a főtéren látható toronyféleségbe, melynek aljában szedjük le a falra akasztott hosszú kampót! Itt következik az a kirakóféleség, melynek megoldását az imént lejegyeztük. Ha a kampóval a megfelelő kandelábereket lehúztuk, a torony felső szintjén egy fényes ablak nyílik, melybe bele kell illesztetnünk a mamuttallért. Ezután az ablakocska szárnyait addig mozgatgassuk, amíg az meg nem világítja a szemközti falat, és láthatóvá nem válik a titkot rejtő gomb. Ha jól dolgoztunk, menjünk oda a gombhoz, és segítségével lépjünk be a rejtett szobába! Itt tegyük el Alexei naplóját, melyben némi Youkol történelem áll, és csúsztassuk zsebünkbe a Youkol relikviát is! Ha ezzel megvagyunk, menjünk hátra a temetőkertbe, ahol találunk egy sűrű sövénnyel benőtt sírt. Sajnos nem férünk hozzá, de ha visszamegyünk a lift felé, találunk egy talicskányi szénát, és rajta egy metszőollóféleséget, minek segítségével megtisztíthatjuk a fejfát. Látható, hogy Alexei nyugszik a sírban, ám hogy valami jó is származzék a halálából, rakjuk zsebre a sírjáról levagdalt ágakat! Ha figyelmesen végigolvastuk Alexei feljegyzéseit, akkor kiszűrhetjük belőle, hogy az imént szerzett száraz gyógynövény faggyúval keverve egy spéci Youkol gyógyszert ad, melyre Hans barátunknak nagy szüksége van. Menjünk hát vissza a gyertyakészítő masinához és a viaszhoz hozzákeverve a gyógynövény ágait, dobjunk össze egy spéci gyógygyertyát, majd vigyük is el Hans-nak! Helyezzük az asztalra a relikviát, bele a gyertyát és gyújtsuk meg! Szerzeményünk oly annyira über-hitech, hogy az öreg azonnal meggyógyul. Igaz, még egy kissé pilledt, így járni még nem tud, ezért segítenünk kell neki kijutni innen. Menjünk vissza a templomba, ahol a pappal szoktunk beszélgetni, és mivel épp nincs a kabinjában, csenjük el a díszes kulcsot! Így ki tudjuk nyitni a bejárat melletti rácsos ajtót, ahol megrángatván a kötelet harangozhatunk, és a szerzetesek szét-, pontosabban összeszélednek egy X helyre. Tök mindegy, hogy hova, a lényeg, hogy szabad az út a temetőkertbe, ahol a koporsót szánkónak használva lejuthatunk a városba. Lehet, hogy összetojnám magam egy ilyen bobozás során, de azért kipróbálnám!

Miután leértünk a vonathoz, Hans-nak volna még egy kérése. Összeszerelt egy kis gépezetet, amit el kéne vinnünk a kocsmába a műlovakhoz. Az ivóban a tulaj épp azzal a kis fehér állatkával (Youki) molyol, akit még a két fivér udvaráról szabadítottunk ki. Beszélgessünk el a fazonnal, majd álljunk is neki megszerelni a vaslovas masinát! Először is szereljük fel a tárcsát, amit Hans adott! Ezután forgassuk el addig, amíg a lovat ábrázoló műszer teljesen jobb szélre nem kattan. Most fel kell csatlakoztatni a négy csövet a tárcsára oly módon, hogy minden egyes csőnek három lehetséges csatlakoztatási pontja van, egy bal, egy közép, és egy jobb. Nosza kezdjük is el belőni a csöveket balról jobbra haladva! Az első cső középre, a második cső jobbra, a harmadik cső balra, míg az utolsó jobbra kapcsolódik. Ha mindent jól csináltunk, tekerjük meg a tárcsát, és már indul is a gépezet. Ez a jó hír, de van egy rossz is: a vonat is indul, sőt mi több, itt is hagy minket. Dó! Hívjuk fel Oscar-t mobilon, és máris kiderül, hogy a két rosszfiú, Ivan és Igor (kiktől a gázolajat loptuk) elrabolta őket és a vonatot.

Menjünk le Ivan és Igor telephelyére és nézzünk jól körül! Az asztalon találunk egy újságot, melyből nagyjából sejthető, hogy miért rabolták el a vonatot a fivérek: sokat ér az a fránya mamutagyar. A kocsmárossal ha beszélünk, megtudjuk, hogy van egy karbantartó szerelvény is, ám bővebb információért a féllábú ezredeshez irányít bennünket, aki szintén elárul ezt-azt. Battyogjunk el a peron végébe, és húzzuk meg a kart, mire a sínpár dob egy 180-ast és máris elérhetővé válik új járművünk. Persze, ahogy beszállunk, a szerkezet azonnal el is romlik - nem is lehetne másként. A masinán viszont van egy futókerék, melybe talán befoghatnánk azt a fehér kis kreatúrát. Menjünk vissza a telephelyre, mert a fehér kis lény ott sírdogál. Adjunk neki halas cukorkát (korábban az üzlet automatájából szereztük), így követni fog minket a járművünkig, ahol máris beszállhatunk, és utána eredhetünk Hans-nak és Oscar-nak.

A leszakadt híd

Induljunk el az úton, egészen addig, amíg egy házikót nem látunk, majd ott vegyünk fel a földről egy kupac száraz gallyat! Ha megvan, sétáljunk vissza az út mentén egészen az erdő széléig, ahol is találunk egy kőrakást, a közepén egy fagyott hallal. Rakjunk tüzet alá az ágakból és a gyufával, majd tegyük el a kiolvasztott mirelit halat! Ezzel elcsalogathatjuk az ugató Youki-t a folyópartról, s mialatt mi az állatkával bíbelünk, az egyik fa kidől, és amilyen mákunk van, pont a folyón keresztül, így akár át is kelhetünk. Na, ha már megadatott a lehetőség, ne aprózzuk el a dolgot, tiplizzünk el egészen a nagy faépületig! Nézzünk szét odabent a házban, és igyekezzünk otthon érezni magunkat, mert egy darabig úgy sem jöhetünk ki! A kandallóról emeljük el a könyvecskét, a katyusa babát és a fejszét, majd a szoba főzősarkából a halasbödönt! Ezután menjünk ki a hát mögötti stégre, fogjuk a pecabotot és hajrá! A halászkönyvből kiderül, hogy a zöldfoltos csalira lesz szükségünk, mely leginkább hasonlít egy varangyra. Ha a megfelelő csalit használjuk, máris sikeresek leszünk, és vihetjük is a fogásunkat, hogy kidobjuk az ablakon a macinak, aki miatt ugyebár nem tudjuk elhagyni a kérót. Persze - mint az várható volt - egy ekkora behemót nem lakik jól egy ilyen csenevész kis előétellel, így tovább kell szorgoskodnunk. Jómagam fogtam egy másik kevésbé foltos, ámde szintúgy zöld csalit, és kipecáztam egy narancsszínű halat, mellyel máris komolyabb sikereket értem el a mackó kománál, és miután odébbállt, ki is jöhettem a házból.

Sétáljunk vissza a ház melletti leszakadt kötélhídhoz, és a fejszénk segítségével szeljünk le egy darabka kötelet! A kapott Ninja Rope-pal célozzuk be a szakadék fölé ágaskodó fa csúcsát, és szenvedjük végig a Sybera 2 egyik leggagyibb animációját, ahogy Kate átlibben az egyik oldalról a másikra, s mi több az állatka is követi egy szimpla távolugrással. Ha feleszméltünk az izgalmakból, haladjunk is tovább, és innen már adja magát a sztori. A videóbejátszás után vágjuk bele a sziklafalba a fejszénket, és másszunk szépen fel! Tapasztalatom szerint nem lehet leesni, csak néha ide-oda kell pozícionálni, hogy feljuthassunk. Nem bonyolult, csak időigényes, de lazán megoldható. Ha felértünk, menjünk az úton, míg egy elágazáshoz nem érünk Itt induljunk el lefelé, és ha jó irányba mentünk, akkor jön a szánkós animáció, ahogy a rosszfiúk elzúgnak mellettünk. Menjünk is tovább egészen a rádiótoronyig, vagy akár megkereshetjük a repülőgéproncsot is (az elágazástól balra), ám egyelőre egyikükkel sem tudunk mit kezdeni. Nem messze a roncstól megtaláljuk a pilótát is, amint az ejtőernyőjébe szorulva egy fáról lógva horkol. Megint csak érdekes, de inkább nem kukacoskodom! Hajoljunk oda a géphez, és kezdjük el kapcsolgatni a masina műszerfalát. Igazából nincs helyes recept, ezért próbáljunk meg minél kaotikusabbak lenni, mígnem fel nem villan a rádióadó sávja: 0328 Spurizzunk is vissza a rádiótoronyhoz, és pötyögjük be a helyes kombinációt a masinába! A torony tetején lévő antennát mozgató fogantyúnak tökéletesen jobbra kell mutatnia, és akkor gond nélkül kommunikálhatunk a pilótával, minek hatására le is esik a szerencsétlen. Ha már beszéltünk a pilótával, megtudjuk, hogy az egyetlen út a vonathoz, ha a gép katapultját használjuk, ám ehhez szükség van a vonat pontos koordinátáira. Másszunk fel a rádiótoronyba, és a fogantyút tekerjük úgy, hogy a radartányér lefelé nézzen! Ezután másszunk le a vezérlőhöz és kapcsoljuk be a radarmonitort, majd pediglen olvassuk le a vonat koordinátáját! A helyes adatok: 80-20, melyet a repülőgép műszerfalán kell bepötyögnünk, és már repülünk is.

Ha leérkeztünk, menjünk a vonat közelébe, és cibáljuk ki a szerencsétlenül járt Oscar-t a hóból! Miután diskuráltunk, másszunk be a vonatba! Az ágy mellől vegyük fel a földről a szerelvény tervrajzát, majd a kabin végében a rumliból keressük meg az olajozót. Ez utóbbit adjuk is oda Oscar-nak, aki azonnal feljavul tőle és már utazna is tovább. Megkér minket, hogy szálljunk be a kocsinkba, de mihelyst ennek eleget teszünk, megbizonyosodunk róla, hogy a masina el nem indul. Ha újra beszélünk vele, közli amit már eddig is tudtunk: le kell választani a személykocsit, mert beragadt. Ehhez van egy kör alakú panel a kabin padlóján. Ha ott állunk a fedél mellett, hívjuk föl mobilon Oscar-t, majd ő kinyitja nekünk. A kocsi leválasztásához húzzuk meg a két szélső, valamint a középső kart, és már kész is.

A vágány vége

Miután leszálltunk a vonatról, bátran bóklásszunk egyet és járjuk be a terepet. Nem lehet eltévedni, hiszen minden út visszavezet a mozdonyunkhoz. A főelágazástól balra találkozunk Igor-ral, aki meglehetősen be van tojva a zúgó hang miatt, melyet a motorszán melletti totem száján átsüvítő szél kelt. A szán csomagtartójában találunk egy rongydarabot, és azzal tömjük be a szobor száját. A zaj megszűnik, így végre kommunikálhatunk a fickóval, aki miután megköszönte a segítségünket, faképnél hagy, de íziben. Szerencsére a hágóvasszerű cipőtalpat itt hagyja, így feljuthatunk a jeges úton a mamutszoborhoz. Odafent az őrült Ivan vár bennünket, és nem túl rózsás a helyzetünk. Miután beszéltünk vele, hívjuk fel Oscar-t és kérjünk tőle segítséget. Mihelyst Ivan hátat fordít nekünk, lopakodjunk oda a csontkupachoz és emeljük el a kést, mellyel elvághatjuk a szánt rögzítő kötelet.

Youkol település

Egy kunyhóban térünk magunkhoz. Hagyjuk is el a szobát, és kint az ajtó előtt emeljünk is el egy agancsfélét a kupacból. Ezután nyugodtan nézzünk körül, de okvetlenül beszéljünk az ajtónk mellett ácsorgó férfivel! Megtudjuk, hogy Hans a Lélekasszonynál van, és követni kell a dobszót, ha meg akarjuk találni. Járjuk körbe a terepet, és hátul találunk egy részt, ami tele van nagy csuprokkal. Köztük figyel egy masina, melyről leakaszthatunk egy üres zsákocskát. Akasszuk a zsákot a szerkezet végére, majd engedjük le a vízbe, és miután megtelt, rakjuk is el! Ne felejtsük el felvenni a gép mellett balra csücsülő fadugót sem! Szintén errefelé van egy rész, ahol egy emberke valamit főzicskélés szerűen kavargat. A képernyő másik oldalán, a kerítés aljában találunk egy gumidarabot, tegyük is el, mert ebből és az agancsból összeáll egy csúzliféleség. Egészen hátul, a Youki-kennelnél találunk a földön egy halcsontot, rakjuk el! Most menjünk vissza a dobgéphez, és egy jól irányzott mozdulattal - no meg a csúzlival - lőjük meg a vízesés feletti jégcsapok egyikét! Így már be tudunk jutni a Lélekasszony házába. Odabent megtaláljuk őt és Hans-ot. Az öregember transzban van, és ahhoz, hogy vissza tudjuk hozni, egy spéci növény gyümölcsét kell elhoznunk az öreglánynak. Mielőtt távozunk, vegyük el az egyik maszkot a falról, majd a szoba félreeső zugában lévő asztalról emeljük el a kis henger alakú imádság kereket (úgy néz ki mint egy mécses)!

Menjünk vissza a kennelhez és mögötte sétáljunk el jobbra hátra, egészen addig, amíg egy agancsokkal szegélyezett magas létrához nem érünk! Másszunk fel rajta, és menjünk a fény után, míg nem kiérünk a barlangból, egészen a vonatunkig. Találunk előtte egy kampót, de mivel nem tudjuk a mozdonyra akasztani, segítséget kell keresnünk. Beszélhetünk Oscar-ral is, de úgy sem tud segíteni. A barlangkapuban sustorgó két lakos sem, mert félnek Oscar-tól. Sebaj, adjuk Oscar-ra a maszkot, és a két ipse máris segít, így miután a kampót beakasztották, már csak be kell valahogy vontatnunk. Sajnos a vontató szerkezet nem működik, mert az egyik karja beragadt. Másszunk le a szerkezetről balra, majd sétáljunk el egészen a hátsó sötét barlangig!

Odabent az Y elágazásnál balra forduljunk és egy csontokkal teli terembe érünk. A terem végében egy állatka járata van a jégbe faragva, melynek jobb alsó nyílását dugaszoljuk be! Ezután kicsit kijjebb találunk egy fatákolmányt, melynek kampójára akasszuk rá a Lélekasszony szobájából lenyúlt mécsesféleséget, és forgassuk meg párszor! Hangja idecsalogatja a fehér baglyot, ami amúgy is folyton minket követ, és jelenléte oly annyira megriassza a terem hátsóbb felében lévő kis rágcsálót, hogy az bemenekül egy jégjáratba. A járat rejti a számunkra oly fontos spéci gyümölcsöt, így valahogy ki kell onnan vadásznunk! Ha már beszaladt a rágcsáló a bal oldali nyíláson és miután megült félúton, vegyük ki a dugót a régi lukból és helyezzük át abba, ami előtt épp ül! Így át tud ugrani a dugaszra és tovább, majd újra leül. Most újra vegyük ki a dugót, és rakjuk be a bal szélsőbe, pontosan az állatka mögé. Ezután csúsztassuk a járatba a halcsontot a fölső középső nyílásba, és a jobb felső lyukon át töltsük vizet a vájatba! Ezen fel tud úszni az állatka és kihozza nekünk a hőn áhított gyümölcsöt! Szuper!

Az álom

Egy barlangban találjuk magunkat, és ne habozzunk tovább menni egyenesen előre, egészen a barlang legmélyéig, ahol a földön találunk egy mamutbabát. Miután eltettük, induljunk is kifelé, és haladjunk az úton folyamatosan, míg egy padokkal szegélyezett terecskére nem érünk, ahol egy kislány álldogál. (Akik játszottak már a Syberia első részével, minden bizonnyal ismerősnek találják ezt a részt. ) Miután beszélgettünk a lánnyal, kövessük az utat lefelé a városba, és menjünk be a gyártelepre, míg nem egy ötágú elágazáshoz érünk. Itt menjünk jobbra, és lépjünk be a házba! Odabent rögvest forduljunk jobbra és a nappaliban társalogjunk Hans apjával! Megtudjuk, hogy mindennap bemegy a gyárba, és a fiút itthon hagyja. Ezután spurizzunk vissza a kislányhoz, akivel a padoknál találkoztunk, és kérdezzük meg, hogy mikor indul az apja dolgozni. Pontban 7:15-kor, így fussunk vissza a házba és kezdődjék a móka!

Nézzük meg az óra számlapját, pontosan 2:45-öt mutat. Állítsuk be a masina lapját 2:45-re, majd húzzuk fel a jobb, s végül pedig a bal oldali figurát! Ezután már csak be kell löknünk a lengősúlyt, és az óra már megy is. . Most állítsuk a számlapot 7:15-re és húzzuk meg a jobb oldali súlyt, hogy felpörögjön az óra! Ezután vágjunk rá a csengőre, és a Hans apját már át is vertük! Mielőtt azonban elment volna, letette a kulcsot az asztalra, amit mi szépen el is csenünk, és irány a padlásszoba! Odafent megtaláljuk Hans-t, aki nincs valami beszédes kedvében, ezért adjuk oda a mamutbabát neki! A társalgás végével eltűnik, és ahogy megérintjük az asztalt, visszatérünk a jelenbe.

Oscar segítsége

Az álom rendkívül megrázó, és számomra itt érkezett a játék arra a pontra, hogy képtelen voltam abbahagyni, és kezdett izgatni a sztori. Kifelé jövet a Lélekasszony szobájából pöckölgessük meg párszor az ajtó melletti himbálódzó dísztárgyat! Elég para dolgok történnek, és ha kicsit értünk angolul, hát lehet, hogy kiráz a minket a hideg a felismeréstől. Valahogy muszáj Oscar-t lehoznunk ide. Menjünk ki a vonathoz és a mozdony orrán lévő kampónál feszítsük meg a kötelet! Ezután usgyi vissza a csévélőgéphez, és húzzuk be a masinát. Mihelyst sikerült, keressük meg Oscar-t a mozdonyban, majd miután beszélgettünk, kövessük Hans-hoz, a Lélekasszony lakjába! Mire odaérünk, Oscar már az ágyon fekszik, és neki is állhatunk szívének feltárásához. Emlékszünk mi volt Hans fóbiája? 7 óra 15 perc! No, ezt állítsuk be Oscar szívén, mintha egy óra lenne! Ekkor egy újabb zárszerkezet tárul elénk, ezen üssük be a következőt: 12, 6, 3, 9! A szerkezet enged, miénk a kulcs, és egy kisebb videó következik - én spec majdnem elsírtam magam.

Menjünk vissza a mozdonyba és lessük meg a műszerfalat! Az itt látható kép alapján üzemeljük be, majd dolgunk végeztével irány a hajó! A mólónál már vár ránk a nagyfőnök, így hát búcsúzzunk is el tőle, és menjünk a fedélzetre! Odafent Hans közli, hogy a kis Youki nélkül nem kéne elindulni, így menjünk el érte a kennelbe! Ha ez is megvan, már tényleg indulhatunk.

A pingvin sziget

Miután beszéltünk Hans-szal, szálljunk le a hajóról és nézzünk körül! Az egyik gigászi csontváz mellett találunk egy hegyes narvál tüskét, vegyük fel, és ezzel le tudjuk feszíteni a jégbe ragadt horgonyunkat! Látszólag minden rendben halad, ám mikor visszatérnénk a hajóra, hőn szeretett Ivan közellenségünk újra felbukkan, és mi több, felhúzza a liftet, így lent ragadunk. Sebaj, sétáljunk el a sziget végében lévő kis kitüremkedéshez, amin hemzsegnek a pingvinek. Innen jól szemügyre vehetjük a hajó oldalát, és Kate észreveszi, hogy az oldalsó ajtó nyitva lifeg. Most induljunk vissza, ám amikor a több száz fős pingvintömeg mellett elhaladunk, jobbra menjünk, és a földön találunk két tojást. Rajuk be harmadiknak a katyusa babát (végre hasznát vesszük), így elcsalhatjuk a pingvineket a kis kitüremkedésről, ahova azonnal vissza is mehetünk. A repedést a tüskével tovább bontva máris kész az ideiglenes vízi jármű, mellyel a hajóhoz evickélhetünk, és az oldalsó ajtón át a hajó gyomrába jutunk. Húzzuk el a hordót az ajtóból, és máris szabaddá válik a kijárat. A másik helyiségben beszélgethetünk Hans-szal, majd a jobb oldali létrán felmászva megleshetjük Ivan-t, amint az árboccal molyol. A bal oldali létrán egy fentebbi kabinba jutunk, ahol egy szép kampóval gazdagodhatunk. Vigyük a kampót vissza abba a kabinba, amin át a hajóra jöttünk, és felmászván a hordóra, szereljük fel a kampót az árbocra és akasszuk rá a kötelet! Ezután már csak a hordó balján található kart kell meghúznunk, mire az árbocgerenda úgy orrba gyűri Ivan-t, mint vakondot a rotációs kapa. Utunk zökkenőmentesen folytatódik.

Syberia

Amint leszálltunk a hajóról, menjünk jobbra és másszunk fel a létrán. Fent találunk egy "embert", vegyük el tőle a Youkol medált, majd forduljunk vissza és vegyük az irányt balra, mígnem egy ládikóhoz érünk. Tegyük el a rajta lévő köveket, majd visszafordulván menjünk nyíl egyenesen, mígnem egy agancsalagútféleség alatt nem vagyunk. Jobbra tőlünk a fűhalmazban találunk egy negyedik követ, valamint egy Syberia virágot is eltehetünk. Ezután egy hatalmas kapuhoz érünk, ahol Hans már vár ránk. A kapu kinyitásához szükségünk lesz a Youki-ra, és a Syberia virággal már fel is tudjuk ébreszteni a horkoló őnagyságát, így ha sikeresen felkeltettük, menjünk is vissza Hans-hoz! A kapu melletti karral engedjük le a futókereket, és a Youki segítségével már mehetünk is Hans után. Kedves Hans barátunk már el is foglalta helyét a "díszpáholyban", és amíg gyönyörködik a tájban ránk újabb feladat hárul. Meg kellene szólaltatni a mamutkürtöt, de előbb menjünk és vegyük szemügyre azt a szerkezetet, ami mellett idefele jövet elmentünk! A helyes képet a medál alapján rakhatjuk ki, a lényeg, hogy az ábrák stimmeljenek. Ha minden oké, akkor egy kulcs a jutalmunk, mellyel már mehetünk is a mamutkürthöz, ami Hans-tól balra, a lépcső után található. Nyissuk ki a kürtszerkezet alján található kis panelt a kulccsal, majd rakjuk a kulcsot a legalsó sor, balról a második lukjába! Ezután tekerjük meg a nagy kereket, mire a légfogó beáll a helyes irányba és sejtelmes búgó hangot nem hallunk! Ha nem búg, akkor valamit nem jól csináltunk. Ha oké, akkor menjünk a szelepekhez és állítsuk be a felső sort balról jobbra így: telinyitva, félig nyitva, telinyitva, az alsó sort pedig így: félig nyitva, zárva, telinyitva! Ha megvagyunk, akkor adjunk hangot a művünknek a két vízszintes kar valamelyikének eltolásával! Ennyi volt a játék, a végét én spec elbőgtem.

A játék magyarítása elérhető a szerverünkön.